Remélem mindenkinek nagyon kellemesen telnek az ünnepek :) Most egy kicsit visszakanyarodok az ismerős vizekre, mivel hosszas kihagyás után ismét jelentkeztem a Manikűrvadászatra. A karácsonyi forduló mindig is a kedvenceim közé tartozott, így most sem hagyhattam ki. Ezúttal Melcsitől vadásztam manikűrt, akinek a blogját eddig nem ismertem, viszont amikor elkezdtem böngészni az oldalán egyből tudtam, hogy lesz egy új olvasója általam. Fantasztikus manikűröket készít, csodaszépek a körmei is (komolyan úgy irigylem azokat, akiknek ennyire szép természetes körömformájuk van), úgyhogy fel is iratkoztam hozzá. Egy igazi ünnepi hangulatú lakkozást választottam tőle és alkottam újra, mégpedig ezt.
Eredeti manikűr
Az én verzióm
Jóformán semmit sem változtattam az eredeti manikűrön, a színkombinációt és a mintát is pont ugyanúgy készítettem el, mint Melcsi. Annyi kis pluszt csempésztem csak bele, hogy én a fehér alapú körmeimet még áthúztam egy csillámos lakkal, hogy kicsit feldobjam őket. Nekem tetszik a végeredmény, igazán karácsonyi hangulatú ez a manikűr és szerintem elegáns is.
Használt lakkok: Picture Polish - Bridget, China Glaze - Goldie but Goodie, Essence - White Wild Ways, A-England - Saint George
Remélem elnyeri a tetszéseteket a manikűr :)
Nézzétek meg a többiek alkotásait is!
Legyen szép napotok és további kellemes karácsonyozást mindenkinek!
Ilyenkorra már át kéne járjon a karácsony örömteli, meghitt hangulata, a lakást sütemény illatnak kéne belengenie, nekem pedig ronda pulcsiban, karácsonyi zenét bömböltetve kéne ajándékokat csomagolnom.
De idén nem így lesz.
Az idei karácsony más.
Aki a szokásos örömteli, ünnepi várakozástól izgatott bejegyzést várja tőlem, annak azt javaslom, keressen másik blogot, ahol vidámabb gondolatokat olvashat, mert nálam ilyesmit most nem fog találni.
Eljátszhatnám persze az olvasók kedvéért, hogy mennyire áthat a karácsonyi csoda és hogy mennyire várom a szentestét, de sosem voltam alakoskodó típus. Ráadásul jobban szeretem ezt az ünnepet annál, semminthogy meghazudtoljam a valódi jelentését a megjátszott érzéseimmel. Lehetnék most én a szépen kidíszített, csillogó kirakat, de az nem lenne igaz. Mosolyoghatnék mindenkire, csakhogy ne vegyem el mások kedvét a karácsonytól, de nem megy. Süthettem-főzhettem volna, hogy vendégül lássam a családomat, de idén nem volt hozzá kedvem.
Igazság szerint minden, amit imádok a karácsonyban az most érdektelenné vált számomra. Semmi nem hozott igazán ünnepi lázba, pedig isten látja lelkem, mindent megtettem azért, hogy elhessegessem a fejem fölül a felhőket. Vettem giccses, túlzó, hordhatatlan karácsonyi csúnya pulcsikat, rakatra égettem a Yankee Candle karácsonyi illatait, a telefonomra feltöltöttem a kibővített ünnepi zeneválogatásomat, de semmi. Az érzéseimet nem tudja megmásítani a legmeghittebb környezet sem.
Talán egyedül a munkahelyemen éreztem úgy, hogy voltak igazán ünnepi pillanataim. Mert ott voltak a gyerekek. Azok az édes, pici buksik, akik olyan áhitattal várták az ajándékokat az osztályunk karácsonyfája alatt. Akik egy kisautó és egy buborékfújó láttán éles visításban törtek ki örömükben, pedig előtte Transformers robotról és Lego Ninjago figurákról áradoztak. Akik hetek óta gyakorolták a kis karácsonyi műsorunkat, amit a szülőknek adtunk elő. Akik olyan mohó izgatottsággal rohanták keresztbe-kasul az iskolát a karácsonyi játszóház alatt, hogy minden teremben kipróbálhassák a kézműves ajándékokat. Olyan boldogan, kipirult arccal hozták vissza az alkotásaikat a terembe, mondván majd odaadják anyának, ha esetleg a Jézuska elfelejtene neki hozni ajándékot. A szívem ezekre a rövid időkre megtelt szeretettel. Néztem a kis elsőseimet és boldog voltam, hogy ők még ilyen ártatlanul tudják szemlélni a világot, hogy ilyen megkérőjelezhetetlen örömmel várják ezt az ünnepet.
De amikor hazajöttem, rám telepedett a valóság. Kipukkant az a kis buborék, amit a gyerekek vontak körém és ismét ott gomolygott körülöttem az az érzés, ami az utóbbi hónapjaimat belengi.
És nem tudtam meghittséget varázsolni az életembe. Nem jött meg a hangulat.
A csúnya pulcsik helyére a szokásos fekete ruháim kerültek, a fenyővásár és a fahéjas kürtös kalács illata szinte zavart, és a karácsonyi zenéim mellé felkúsztak a borongós melódiák. A végén pedig már át is pörgettem a vidám ünnepi nótáimat, hogy hallgathassam a melankólikus válogatásomat.
Igen, ez az idei karácsonyom.
Nem utáltam meg az ünnepet, de most nem tudom úgy tartani, mint szoktam.
Szerettem volna, de nem sikerült.
És igazából emiatt is szomorú vagyok. Mert minden próbálkozásom ellenére nem tudtam átszellemülni a karácsonyi hangulatba. De azt hiszem ami nem megy, azt nem szabad erőltetni.
Persze ha majd megyünk a rokonokhoz, akkor felöltöm a szép ruhámat, kisminkelem magam és az arcomra ragasztom a Mona Lisa mosolyomat, hogy ne vegyem el a többiek kedvét az ünnepléstől. Erről eszembe jut a Coraline című mese, amiben az egyik szereplőnek felvarrták a száját, hogy mindig mosolyogjon. Talán átmenetileg nekem is jó lenne egy ilyen tű meg cérna.
Annyi mindent terveztem ide a blogra is.
Szerettem volna ünnepi sminkeket feltenni.
Szerettem volna új sütirecepteket megosztani veletek.
Szerettem volna karácsonyos aranyköpéseket felrakni.
Szerettem volna valami szép, szívmelengető írással kedveskedni nektek, mert tudom, hogy szeretitek.
De egyszerűen képtelen voltam rávenni magam bármire is.
Azért remélem, hogy nektek nagyon boldog és békés karácsonyotok lesz, igazán szívből kívánom ezt mindenki számára! A karácsony az év egyik legszebb eseménye, és az a jó, ha vidáman, a szeretteitekkel körülvéve ülitek meg. Egyetek nagyokat, vegyétek el még azt az egy szelet bejglit, amit a mama rátok tukmál, csípjetek be a karácsonyi italoktól, öleljétek sokat azokat, akik fontosak nektek és nevessetek jóízűenTényleg ezt kívánom mindenkinek! Nekem majd talán legközelebb sikerül hasonlót átélnem.
A végén pedig álljon itt egy olyan karácsonyi nóta, amit évek óta hallgatok, de idén, ebben a jelenlegi fura helyzetemben "hallottam meg" igazán. Remélem értitek.
És még egyszer békés, boldog karácsonyt mindenkinek!
A mai bejegyzést azoknak az apróságoknak szentelném, amit nemrégiben az ünnepi hangulat jegyében szereztem be és számomra sokat hozzátesznek a karácsonyi készülődés hangulatához. Tényleg csekélységek, de én legtöbbször az ilyen kis dolgokban találom meg a legmeghittebb érzést.
(a pocsék képek miatt továbbra is ezer bocs és egy anyamedve...)
Beszereztem pár új karácsonyfa díszt, mert bár Dunát lehetne rekeszteni a meglévőkkel, mégis minden évben szembe találkozom olyanokkal, amiket nem tudok a polcon hagyni. Ilyen volt most ez a kék csillogós hálós gömböc is - a szarka énem nem tudott neki ellenállni, csodaszépen szikrázik és ez a hálós mintázat szerintem nagyon különleges. A másik egy hógömböt imitál, kis fehér hungarocel golyók ülnek az alján, közepén egy karácsonyfával. Ugyan rázogatás közben nem lebegnek benne a golyócskák, mint egy igazi hógömbben, de attól még nagyon aranyos :)
Az abszolút kedvenceim díszek terén ezek a kis csiptethető mézik. Kicsit gumiszerű parafa állaguk van és szerintem nagyon aranyosak, az utolsó csomaggal hoztam el belőlük, úgy elkapkodták őket.
Mikor megtudtam, hogy lesz karácsonyi Balea kiadás, rögtön bevetődtem egy dm-be, és habár tusfürdőért mentem, végül 3 ilyen testápolóval tértem haza. Általában jó minőségűnek tartom a Balea termékeit, ezért bátran válogatok közöttük. Ennek a karácsonyi lámás kiadásnak instant karácsony illata van, én a mézeskalács és a habcsók illatvilágát vélem felfedezni benne. Minden fürdés után kenem vele a mostanra extra száraz bőrömet és egész jól teljesít hidratálás terén. Sajnos kicsit lassan szívódik be és nem két másodpercig tart beledolgozni a bőrbe, de nekem megéri ezért az isteni illatért cserébe.
Ezt a fülbevaló szettet a Tescoban szúrtam ki és rögtön tudtam, hogy kell nekem. Karácsony az egyetlen időszak, amikor néha napján félreteszem a fekete cuccaim és full ünnepi giccsben parádézok :D Talán kicsit gyerekes hóemberes, meg csizmás fülbevalót viselni, de engem ez kicsit sem érdekel :P Ráadásul a gyerekek bent a melóban nagyra értékelik őket, minden nap nézik, hogy épp melyik figurát akasztottam a fülembe ^^
(kéretik elnézni szokásos bálna alkatomat, a pulcsi a lényeg)
A kedvencem hagytam a végére - újabb karácsonyi csúnya pulcsi!!! Komolyan, ennél kényelmesebb, pihe-puhább pulóvert még soha nem hordtam, nagyon kellemes érzés viselni, és hát a mintája haláli édes ^^ Ez is nagy népszerűségnek örvend bent a melóban, mind a kollégák, mind a gyerekek körében. A kollégák örülnek, hogy némi színt is látnak rajtam meg egy kis vidámságot (nem mintha feketében ne tudnék vidám lenni), a gyerekek meg szimplán élvezik, hogy Szilvi néni pulcsiján pingvin, meg rénszarvas van, akit én lazán jegesmedvének néztem :D Egyébként ő is Tesco-s, karácsony táján igazi giccs-kincsekre lehet ott bukkanni. Még tervezek venni egy csúnya pulcsit, mert láttam egy csengettyűs-világítós borzalmat, ami nagyon vonz, de ki tudja, lehet valami más fajtába szeretek bele, a lényeg, hogy túlzóan ünnepi legyen és hogy a környezetem a fejét fogja attól, hogy közel 30 évesen ilyesmiben flangálok :P
Most ennyi lenne, egyelőre ezeket szereztem be egy kis plusz ünnepi hangulat reményében, de persze a lista decemberben még bővülhet.
